"Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja"

Kányádi Sándor: November  

 

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.

Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.

Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.

Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak. 

November - az enyészet hava. Jeles napjainkon a régiek megfigyelései alapján időjóslást is végeztek, legfőképpen karácsonyra vonatkozóan. Ezeket olvasva pedig bármi lehet...
November 11. Márton
Márton-napkor ha a lúd jégen áll,
Karácsonykor térdig sárban jár.

November 19. Erzsébet
Ha Erzsébet megrázza pendelyét, leesik az első hó.
November 25. Katalin
Ha Katalin kopog, akkor a karácsony locsog,
Viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.
November 30. András
András-napi hó, a vetésnek nem jó.

 

A magyar kultúra napja - január 22.

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Az eredeti kézirat szerint Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Büszkék lehetünk a magyar kultúra közös kincseire!

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt,  vagy könyvbemutatót tartanak.

Jeles napok - Vízkereszt napja, január 6.

Vízkereszt napján szokás a karácsonyfákat lebontani, ekkor kezdődik a farsangi időszak, és további érdekességeket olvashatók az alábbi oldalon:  http://www.sulinet.hu/panorama/vizkereszt.html#idojarasjoslas

A kántálásról

A kántálás népi hagyomány, ami december 24-én volt szokás: az ünnep előestéjén a gyerekek vagy fiatalok csoportosan, házról házra jártak, melynek során a karácsonyi  énekekhez jókívánságokat, gyakran köszöntőket mondtak. Felkeresték a rokonokat, ismerősöket, bementek az udvarra, és az ablakon bekiáltottak: "Szabad-e az Istent dicsérni?" Ezután elénekeltek egy-két karácsonyi éneket.

"Áldom, magasztalom seregeknek urát,
hogy megadta élnünk ez karácsony napját.
Áldja meg az Isten e háznak gazdáját,
kedves gazdasszonyát és minden családját!
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk." 

Kántálásukért aszalt gyümölcsöt, almát, diót kaptak. Sokszor a rigmusok a várt ajándékról szóltak:

"Kiskarácsony, nagykarácsony,
Kisült-e már a kalácsom,
Ha kisült már, adják ide,
Mer én azér gyüttem ide,
Ha nem sült ki én nem várom,
Mert igen fázik a lábom."

Iskolánkban a negyedikesek idézik fel ezt a hagyományt az utolsó napokban.