A farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig, a böjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (például, Velencében), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
 |
| Busójárás Mohácson |
A sokacok kifejezésével az eseményt poklade-nak nevezik, ami a karnevál szó horvát megfelelője, a mohácsi busójárás értelmezésében a tél búcsúztatásának és a tavasz köszöntésének ünnepe is. Ezzel függ össze a farsangfarkán (kedden) a koporsóégetés a főtéri nagy máglyán - mondják, jelképesen elégetik a telet, s immár jöhet a tavasz. A farsangi események legismertebb szereplői az ijesztő álarcot viselő, nagyrészt állatbőrökbe öltözött, övükön kolompot viselő, kezükben hangos kereplőket forgató, ijesztő, ámde mégis alapvetően barátságos busu-k, (más szóhasználat szerint busó-k).
